Körösi halászlé Tímár János receptje alapján

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Tímár János receptje szerint készült körösi halászlé Gyomaendrőd egyik emblematikus étele. A népszerű és kedvelt étel, mint helyi gasztronómiai érték jelentős turisztikai vonzerőt képvisel.

Gyomán és Endrődön mindig népszerű volt a halételek fogyasztása. Az egykori Halászkert vendéglőben kapható, Tímár János receptje szerint készült körösi halászlé már évtizedekkel ezelőtt kedvelt volt a helyi lakosok, a turisták és a Liget fürdő vendégei körében. A halászlének elkészítési módja, ízesítése Tímár János, a neves vendéglátó-ipari szakember nevéhez fűződik.

Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Dr. Tóth Elek szilvatermesztő és nemesítő kutató tevékenysége

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Varga Ferencné

Dr. Tóth Elek több évtizedes szakmai munkájával, kutatási tevékenységével hozzájárult a szilvatermesztés fejlődéséhez, annak mennyiségi és minőségi vonatkozásában egyaránt. A nevéhez fűződő szilvafajták ma is közkedveltek.

1911. április 6-án született Endrődön. Édesapja Tóth János kertész, aki a Népliget létrehozója volt. Elemi iskoláit Endrődön végezte.

A Bajai Magyar Királyi Kertészképző Iskolába 1928-ban iratkozott be, melyet kitűnő eredménnyel végzett el 1931-ben. Ezután tovább képezte magát a Felsőfokú Szőlő-és Borászati Tanfolyamon, melyet a katonai szolgálat szakított meg. 1937-től több hazai cégnél dolgozott, majd 1940-ben tanulmányútra indult Németországba. Hazaérkezése után 1941-ben a Kertészeti Akadémián kapott állást, majd Mohácsy Mátyás professzor mellett tanársegédként oktatott.

Tóth Elek kutatói és oktatói munkája a Szőlészeti Főiskolához kötődött, ahol adjunktusként dolgozott. 1952-ben kénytelen volt elhagyni az oktatói pályát, és a Kertészeti Kutatóintézetben folytatta munkáját Esterházán. 1957-ben a Kertészeti Kutatóintézet budapesti osztályának tudományos munkatársa lett, ahol témaköre a szilvatermesztés és nemesítés volt. 1970-ben védte meg doktori disszertációját, mely a szilvafajták öntermékenyülését vizsgálta. Számtalan publikációja jelent meg és több könyvnek szerkesztője, társszerzője.

Dr. Tóth Elek 1973-tól a Ceglédi Gyümölcskutató Intézet munkatársa lett, ahol közel húsz éve át dolgozott. Nevéhez kötődő államilag minősített szilvafajták: Besztercei Bt. 1, Besztercei Bt. 2, Stanley, Ruth Gerstetter, Montfort, Tureu gras, Bluefre, President, Utility.

2002. február 9-én hunyt el. Szülővárosában tudományos munkásságának elismeréseként 2012. április 6-án emléktáblát avattak a Szent Antal Népház falán.

Előterjesztés

Fotók: Kunkovács László

Endrődi káposztás lepény

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Barátság Nyugdíjas Klub

Endrőd gazdag gasztronómiai hagyományának egyik fontos étele az endrődi káposztás lepény. Endrődön ez a kelt tészta volt a legnépszerűbb. Főleg tartalmas egytál ételek (tartalmas levesek) után fogyasztották, illetve megjelent az ünnepi étrendben is.

A káposztás lepény könnyű kalácstésztából készül, melyet kelesztés után kisebb kupacokba adagolnak, majd tovább kelesztik. A megkelt tésztákat kör alakúra nyújtják, fél oldalát párolt, ízesített káposztával töltenek meg és félbehajtják. A káposzta töltelék Endrődön két ízesítéssel készül: sóval, cukorral és borssal vagy sóval, borssal. Az endrődi és innen származó emberek emblematikus süteménye. Népszerűségét mutatja, hogy minden helyi család ismeri és süti vagy korábban sütötte.

A hagyományt folytatva a Szent Antal kenyérsütőház felvette a káposztás lepény sütést a bemutató programjai közé.

Előterjesztés

Fotók: Jankulár Zsolt

Kérészvirágzás a Körösön

Értéktárba kerülés ideje:

2020. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gera Krisztián

A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Magyarországon 1993 óta védett. A Hármas-Körös folyón június elején –közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődödn legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg.

A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban, nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Mind a Tisza, mind a Körös ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára kiterjed a védelem. A kérészek 3 évig tartó egyedfejlődésük során 20-szor vedlenek. Az utolsó vedlés után, a szaporodásra és repülésre alkalmassá vált hím és nőstény egyedek találkozása, a nőstény köré gyűlt hímek virágra emlékeztető alakzata a kérészvirágzás. Az elő-és utórajzás alkalmával csak néhány száz, illetve néhány tucat állattal találkozhatunk. A leglátványosabb főrajzás során azonban, milliónyian repülnek a víz felett. Röviddel a párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények a folyó felett 5-10 m magasan a folyásiránnyal szemben repülnek, majd néhány km-rel távolabb leereszkednek és lerakják a víz felszínére a megtermékenyített petéket és ők is elpusztulnak. A Hármas-Körös folyón június elején-közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődön legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg. A rajzás körülbelül három órán át tart, 18-21 óra között látható. Sir David Attenborough egyetlen magyarországi forgatása alkalmával közel két hetet tartózkodott Gyomaendrődön, és Szentpéteri L. József biológus valamint a BBC televíziós társaság munkatársaival a Hármas-Körösön tanulmányozta a jelenséget.

Fotók: Jankulár Zsolt

Előterjesztés

Gyomaendrődi gyógyvíz

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Gyomaendrőd egyik értéke a termálvíz, melyet 1960. október 11-én nyilvánítottak gyógyvízzé. Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, de helyette termálvíz tört fel. Így történt ez Gyomán is. A termálvíz megtalálása után termálfürdő építésébe kezdtek, a lakosság részére pedig közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet.

A Gyomaendrődi gyógyvíz feltörő vízhőmérséklete: 60,5 C. Az alkáli hidrogénkarbonátos termálvíz jelentős mennyiségű fluoridot tartalmaz, egyéb összetevői: kálium, nátrium ammónium, kalcium, vas, klorid, bromid, jodid, fluorid, szulfát, hidrogén karbonát, metabórsav, metakovasav. A Gyomaendrődi gyógyvízben való rendszeres fürdés igen jó hatású az idült reumatikus, köszvényes bántalmak, idegzsába, isiász ellen, gyógyító hatású a törések, zsugorodások, petefészek-gyulladás és gyulladások esetében. A Gyomaendrődi gyógyvíz ivókúrára is kiválóan alkalmas, különösen idült nyálkahártyahurut, bélhurut, epehólyaghurut, vesemedence gyulladás, emésztési zavarok, gyomorégés, gyomorfekély ellen. A Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kempingben bárki számára elérhetőek a gyógyászati és wellness szolgáltatások, kezelések, míg az Áchim utcában található a Hantoskerti termálkútról a város lakossága ingyenesen hazaviheti a termálvizet.

A település életében felfedezése óta nagy szerepet játszott a termálvíz, megbecsülést és figyelmet kap a várostól, gondozása folyamatos. A termálvizet napjainkban is használják: önkormányzati intézmények és vállalkozások épületeinek fűtésére. A Gyomaendrődi gyógyvíz széles körben ismert érték, a város idegenforgalmának egyik vonzereje, Gyomaendrőd ismertségének egyik alappillére.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Roma Polgárjogi Szövetség

Az endrődi cigányság között voltlak olyan családok, akik a hagyományos foglalkozások (vályogvetés, libatépés, birkanyírás) mellett muzsikálással is foglalkoztak. A muzsikálás tudománya apáról fiúra öröklődött, sokszor apa-fia, nagybácsi, sógor játszott együtt a zenekarban. A 20. század első felében már neves cigánybandák működtek Endrődön, számuk elérte a 10-et. 

A Dógi, Rácz, Rostás, Puj, Rafael családokban dinasztikus formában öröklődött a zenei hagyomány. Repertoárjuk gerincét a magyar nóta képezte, csak kisebb számban játszottak archaikus roma zenét. Főleg virrasztókban csendültek fel a régies dallamok. A híres endrődi cigányprímásról, Farkasinszki Imréről Márton Gábor írt életrajzot, a könyv 1987-ben jelent meg. A leghíresebb endrődi banda tagjai Farkas Ferenc terc-prímás, Dógi Guszti kontrás, Jovi Elemér brácsás, Dógi Zoltán bőgős, Farkasinszki János cimbalmos, Farkasinszki Imre prímás, id. Farkasinszki Imre klarinétos, Farkasinszki Gyula csellós, Dógi Béla segéd-prímás voltak.

A második világháború után az 1950-es 60-as években sorra bomlottak fel a vendéglőkben, kávéházakban játszó cigányzenekarok. Endrődön, a Dombszögön az 1980-as évek végéig működött zenekar. Legtovább – a prímás halálig – Botos János cigányzenekara működött. Néhány éve a cigányzenekart újjászervezték, tagjai Puj Ferenc, Dógi Csaba, Rostás József és Lakatos Béla.

Az endrődi cigányzenészek emlékét őrzi a Kossuth téren felállított emlékmű, ahol minden év november 1-én megemlékeznek az elhunyt zenészekről. Az emlékmű fontos szerepet tölt be az emlékezet megtartásában, s mintegy szimbolikus emlékhely hirdeti a cigányzenész hagyományok jelentőségét.

Előterjesztés

Előterjesztés - hiánypótlás

Márton Gábor helytörténeti munkássága

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Márton Gábor a népszerű pedagógus hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt.

Márton Gábor Endrődön született 1924. december 11-én. 1944-ben végezte el az Újvidéki Állami Tanítóképzőt, 1953-ban a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát. Pedagógusi pályáját 1944-ben az Endrődi Polgári Iskolában kezdte. Évtizedeken keresztül tanított az Endrődhöz tartozó tanyavilágban, ahol a gyerekek oktatásán, nevelésén kívül a tanyai felnőttek népművelője, kulturális munkása is volt. Információkat közvetített, s ha kellett, hivatalos ügyeket intézett. Érdelkődő, nyitott, segítőkész személyiség volt, szűkebb pátriájának jelenét követte, múltját kutatta.

Márton Gábor – Marci bácsi – neve fogalom volt Endrődön. Derűs, kedves személyiségű, igazi reneszánsz ember volt: nemzedékek tanítója, helytörténész, régész, kutató, korábban amatőr színész-rendező, író, költő, újságíró, testedző, sportbarát, elnyűhetetlen focirajongó. Hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt. Nyomtatásban és kéziratban található munkái segítenek abban, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék településünk múltját.

Munkásságát több pedagógiai és újságírói díjjal ismerték el. A várostól a megbecsülés jeleként 1996-ban Gyomaendrődért Emlékplakettet, 1999-ben díszpolgári címet kapott. 2010. január 7-én hunyt el. Nagylaposon, a róla elnevezett téren fafaragású szobrot állíttottak emlékére.

Határ Győző Városi Könyvtár

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola

A Határ Győző Városi Könyvtár megfelel a mai könyvtári terminológia egyik népszerű szlogenjének, mely úgy szól: „A könyvtár a harmadik hely.” Ennek megfelelően az intézmény az otthon és a a munkahely után a harmadik legfontosabb tartózkodási helye lehet a polgároknak, ahol nemcsak kulturálódhatnak, információkhoz juthatnak, szórakozhatnak, hanem társas életet is élhetnek, találkozókat is szervezhetnek.

A Határ Győző Városi Könyvtár klasszikus funkcióin túl növekvő mértékben vesz részt a tudás előállításában, amelyhez óhatatlanul szükséges a könyvtárosok közreműködése, értéknövelő tevékenysége. A könyvtár a város szellemei életének meghatározó intézményévé vált, 2018-ban Dinyáné Bánfi Ibolya intézményvezető az EMMI Kultúráért felelős államtitkárától Fekete Pétertől átvehette a Minősített Könyvtár címet igazoló oklevelet. A minősítés arról szól, hogy a Határ Győző Városi Könyvtár azon könyvtárak közé tartozik, melyek törekszenek a legjobb színvonalú munkavégzésre, szakmaiságra.

Endrődi Tájház

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Szent Antal Népház

  Az Endrődi Tájház a város egyetlen népi műemléke, mely megőrizte az egykori Endrőd hagyományos paraszti építészetének utolsó példányát. Az impozáns épület országos és helyi védettség alatt áll. A múzeumként működő tájház kiállításaival, múzeumpedagógiai foglalkozásaival, kulturális programjaival a helyi hagyományok őrzését és átadását végzi. A város kulturális életének egyik színtere, ahol a helyi értékek, tárgyi és szellemi örökségünk őrző és bemutatóhelyeként működik már több mint negyven éve. A tájház és néprajzi gyűjteménye a város néprajzi és helytörténeti értéktára, ahol folyamatosan gyűjtik, feldolgozzák és őrzik a lokális paraszti kultúra emlékeit.

Az Endrődi Tájház a város egyik legrégebbi kiállító helye. A műemléki védettséget élvező épület 1862-ben épült, Hunya István endrődi nagygazda tulajdona volt. Az egykori Endrőd jellegzetes népi építészetének utolsó hírmondója az előtornácos, eklektikus stílusjegyeket magán hordozó parasztpolgári lakóépület. Az eredeti állapotában megőrzött építészeti emlékben kapott helyet Vaszkó Irén helytörténész, néprajzkutató néprajzi gyűjteménye, mely 1977-ben szerzett működési engedélyt. Tájházi kiállítóhelyként mutatja be Endrőd paraszti lakáskultúráját, hagyományos lakberendezési tárgyait. A mára már pótolhatatlan néprajzi gyűjtemény őrző és bemutató helye. A tájház fontos szerepet tölt be a város és a térség turisztikai életében, valamint a városlakók identitásának, a hagyományaik megőrzésének pótolhatatlan helyszíne. Gazdag néprajzi gyűjteményében az endrődi szőttesgyűjtemény és a lábbelikészítéshez kapcsolódó gyűjteményi egység országos jelentőségű.