Gyoma történetében meghatározó szerepet töltött be a Kner család. Településünkön meghonosították az ipart, nyomdájuk révén ismertté tették Gyoma nevét itthon és külföldön.
1854-ben költözött át Szarvasról Gyomára Kner Sámuel könyvkötő. Gyermekei között 1860-ban születetett Izidor nevű fia, aki 1882-ben nyomdát alapított. Színvonalas munkának és jó üzleti érzékének köszönhetően egyszemélyes vállalkozása fejlődésnek indult és egyre több embert alkalmazott. Az első világháborút megelőző években már 150 alkalmazottja volt. A nyomda gazdasági alapját a közigazgatási, ügyviteli nyomtatványok készítése jelentette. Knerék napi kapcsolatban álltak a közigazgatás szakembereivel, a megrendelhető nyomtatványokat mintatárakban tették közzé. A hivatalok teljesebb körű kiszolgálása érdekében irodaszereket is forgalmaztak. Neves művészeket nyertek meg a művészi báli meghívók illusztrálásához.
Egy település hangulatát az épített és a természeti környezete határozza meg. A különböző építmények gyakran a település szimbólumai is egyben és meghatározzák annak arculatát. Ám a város és lakói élik mindennapjaikat, és a település az idők folyamán változik. Jöhet természeti katasztrófa, házakat bontanak le és építenek újjá, ipari létesítményeket hoznak létre, iskolát, templomot, utat, hidat építenek – és még sorolhatnánk. Ezek gyakran olyan jelentőséggel bírnak, hogy évtizedek múlva is emlegetik, szinte helyi időszámítási pontokká válnak. Az átalakulást, változást jól tükrözik a különböző időszakokban készített fotók, képeslapok, hiszen megörökítették a települések fontosabb épületeit, eseményeit. Talán azért is nézegetjük szívesen a régi fotókat, képeslapokat, mert bepillantást nyerhetünk elődeink életébe.
Az Esély Klub tagjai betartották ígéretüket – amelyet legutóbbi látogatásukkor tettek-, hogy ezentúl gyakran látogatják a könyvtárat. Folyóiratokat, könyveket olvasgattak.
Velük egy időben érkeztek meg a nyári napközis tábor résztvevő is. A gyerekek megismerkedtek a könyvtárral, beiratkoztak, kölcsönöztek is.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy könyvtárunkban lehetőségük van jegyvásárlásra a Szarvasi Víziszínház előadásaira. A Víziszínház műsorát itt tekinthetik meg.
Nyitva tartási időnkben (Hétfőtől - Péntekig: 9-17) szívesen állunk rendelkezésükre. Határ Győző Városi Könyvtár 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.sz.
A változékony időjárás sem szegi kedvét az érdeklődőknek: lehet hőség, vagy hűvösebb idő, továbbra is folyamatos a látogatottság könyvtárunkban.
Nagy örömünkre az Esély Klub tagjai is meglátogatták az új könyvtárat. Ismerkedés után könyvet és folyóiratokat olvastak. Mint azt már korábban is közöltük, könyvtárunk nem tart szünetet, folyamatosan nyitva leszünk hétfőtől-péntekig 9-17 óra között.
A tanítási évben négy fordulóban küldtünk ki feladatlapokat, amelyek elsősorban az értő-olvasást kívánják fejleszteni. Egy adott könyvrészlethez kapcsolódnak a kérdések, amelyekkel felmérhető, mennyire értették meg a szöveget. Ezen kívül nyelvtani feladatok, a nagyobbaknak honlapunkkal kapcsolatos kérdések szerepelnek a feladványokban.
Az egyik első osztály, valamint a 3. osztályosok látogattak el a városi könyvtárba. A gyerekek megismerkedtek a könyvtárral, könyvet kölcsönöztek, pillanatok alatt birtokba vették a könyvtárat.
Mint azt Várfi András polgármester úr a kísérő pedagógusoknak is elmondta, egyeztetést folytatott Fekécs Lászlóval a KKIK gyomaendrődi vezetőjével az általános iskolai tanulók könyvtárba látogatásával kapcsolatban. Várhatóan, az augusztusi képviselő-testületi ülés elé kerülhet az a megállapodás - az autóbusz közlekedés működtetőivel közösen kialakítva- amely után könnyebbé válik az iskolások könyvtárlátogatása.
A Kis Bálint Általános Iskola hagyományos, Kis Bálint Napok rendezvény sorozatához kapcsolódva szervezett műsort könyvtárunk, a melynek helyszíne az iskola Hősök úti tornaterme volt. A lelkes közönség együtt énekelt tapsolt, ugrált, kiabált Mészáros Mihály színművésszel, aki azt kérte tőlünk: Ha jó a kedved, üsd a tenyered. Jó kedvünk volt nagyon!
A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola tanulócsoportjai: a 6. b., 2. és 3. b osztály tanulói és pedagógusai ismerkedtek a napokban a városi könyvtár új épületével.
A városi könyvtár új épületének első iskolás csoportja a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából érkezett.
A 3. b. osztályos tanulók nagy lelkesedéssel ismerkedtek a könyvtárral. Könyveket válogattak, a könyvtárhasználatról, nyári olvasmányokról kaptak tájékoztatást.
„ „es adutta vola neki a paradisumut hazóá" – mondta az első összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd költőien szép sora 1195-ben. A lakóház szóösszetétel mindkét tagja, a ház és a lak is finnugor örökségünk, eredeti jelentésük 'otthon', 'lakóhely''lakóépület'. E rokon értelmű szavaink alakja szinte változatlan, de a bennefoglalt építmény óriási fejlődésen ment át az eredeti őshazában használt kéregből, állati bőrökből készített sátortól vagy földkunyhóktól a 20. századi összkomfortos házakig."
/Magyar néprajz IV. : Életmód, 139 o./
Legújabb, nyilvánosságra hozott anyagunk endrődi házak sokaságát mutatja be. A fotókon házak és házrészletek láthatók, egy részét Kunkovács László etnofotográfus, fotóművész készítette.
Két újabb anyagot töltöttünk fel a már meglévő Rózsahegyi Kálmán adatbázisba.
Az egyik Bilicsi Tivadar tollából származik, aki tanítványa volt, a másik Csathó Kálmán írása, aki jó barátja, tisztelője, támogatója volt az endrődi származású színésznek.
71. oldal / 83
89.8%
United States of America
8.6%
Hungary
