November - ősi magyar nevén, Enyészet hava - az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók Gémberes nevet javasoltak ennek a hónapnak.
A Hónap ajánlatai:
2023: Biodiverzitás
2022: Krizantém
2021: Tudósok, feltalálók, akiknek a televíziót köszönhetjük
2020: Hulladékégetés
2019: A töklámpás
2018: Szent Márton nap
2017: A skótduda
2016: Ikarusz buszok
2015: Forma 1
2014: Nobel-díj
2013: A kínai nagyfal
2012: Határ Győző
2011: Hálaadás
Jeles napok
November 1. |
Mindenszentek | |
November 3. | A magyar tudomány napja | |
November 7. |
Erkel Ferenc születésnapja | |
November 9. |
Feltalálók napja | |
November 11. |
Márton napja | |
November 12. |
Szilágyi Ferenc születésnapja | |
November 13. |
Kedvesség Világnapja | |
November 13. |
A magyar nyelv napja | |
November 13. |
Határ Győző születésnapja | |
November 17. |
Pest és Buda egyesítése | |
November 21. |
Tímár Máté születésnapja | |
November 25. |
A magyar labdarúgás napja | |
November 27. |
Véradók napja | |
November 27. |
A Nobel-díj alapításának napja |
Mindenszentek és a halottak napja az elhunytakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek a katolikus egyházban azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. Egy nappal később, halottak napján az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekről szól a megemlékezés. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. Elterjedt szokás, hogy mindenszentek napjára rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A halottak lelkei ilyenkor megnyugodva térnek vissza az égbe, és nem kísértenek tovább.
November 3. - A Magyar tudomány napja
1997 óta november 3-án ünnepeljük a Magyar tudomány napját, amelyről a Magyar Tudósok Világtalálkozóján határoztak 1996-ban. A jeles napot országszerte szakmai konferenciákkal, előadásokkal és különböző rendezvényekkel ünneplik, amelyeket minden évben más tudományhoz kapcsolódó témakör köré szerveznek. Ezek célja, hogy megemlékezzenek a hazai tudományos élet legkiválóbb eredményeiről, és beemeljék a köztudatba a kevésbé ismerteket is.
A november 3-i dátum az 1825-ös pozsonyi országgyűléshez kapcsolódik: Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét ezen a napon ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, mely 1845-től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémia néven működik.
November 7. - Erkel Ferenc születésnapja
Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakknagymester. Vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, majd az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Ismertebb művei: Himnusz, Bánk bán, Hunyadi László.
November 9. - Feltalálók napja
Ezen a napon tartanak világszerte megemlékezéseket olyan tudósokról, akik olyan találmányokat adtak az utókornak, amelyek mindennapjainkat egyszerűbbé és kényelmesebbé tette, és amelyek nélkül hétköznapjainkat már el sem tudjuk képzelni. Csak egy párat említve, gondoljunk a nyomtatásra, az áramra, telefonra, gyufára, a televízióra, golyóstollra. Az egyes nemzetek más-más időpontban emlékeznek meg tudósaikról, feltalálóikról. A magyar feltalálók napját június 13-án tartják, azon a napon, amikor Szent-Györgyi Albert a C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását jegyeztette be. A megemlékezés mellett további célja a feltalálók nemzetközi napjának a példaállítás, biztatás, inspirálás a jövő nemzedékének is.
November 11. Szent Márton napja, melyet a népi kalendáriumban időjós napnak tartanak. Borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján, a lúd jégen jár, karácsonykor sárban botorkál. Ha a körülötte lévő napokon is napos idő van, akkor igen kemény, hideg tél jön.
Részletesen itt olvashatsz erről: Hónap ajánlata 2018. november
November 12. - Szilágyi Ferenc születésnapja
Szilágyi Ferenc (1928-2010)
Szilágy Ferenc író, költő, nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár 1928. november 12-én született Gyomán. Kezdetektől költő, író szeretett volna lenni. Még elemi iskolás volt, amikor egy verspályázat nyerteseként első verse nyomtatásban megjelent. Később – a gimnáziumi évek végén – kötetbe rendezett verseit Szabó Lőrincnek küldte el, aki elismerően nyilatkozott. Egyetemi évei után nyelvészettel foglalkozott – hét évig a Magyar Tudományos Akadémia intézetében. A versírással, a szépirodalommal sem hagyott fel. Írt epigrammákat, történelmi életrajzi regényeket, nyelvészeti ismeretterjesztő műveket is, közben négy évtizeden át Csokonai életművét kutatta. Számos nyelvészeti és irodalomtudományi írása jelent meg. Munkásságát többek között az MTV-nívódíjjal, Kazinczy-emlékéremmel, Toldy Ferenc-emlékéremmel, a Magyar Írók Szövetsége nívódíjával, Csokonai-díjjal, Kőrösi Csoma Sándor-emlékéremmel, Bocskai-díjjal is elismerték.
November 13. - A magyar nyelv napja
1844-ben ezen a napon lépett életbe a törvény, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Ezt követően latin és német helyett magyar nyelven alkották meg a törvényeket, az országgyűlésen és a hivatalokban az ügyintézés, az iskolákban pedig az oktatás magyar nyelven folyt. Íróink, költőink nagy számban emeltek, s emelnek ma is szót anyanyelvünk fontossága és szépsége mellett. Az Anyanyelvápolók Szövetsége ezzel az emléknappal szeretné figyelmünket a nyelv iránti felelősségünkre irányítani, hiszen elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen része mindennapjainknak, ugyanakkor múltunk, kultúránk hordozója is. Éppen ezért kötelességünk ápolni; törekedni kell a szép, érthető, kifejező, tartalmas beszédre, a helyes írásra.
November 13. - Határ Győző születésnapja
Határ Győző (1914-2006) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1914. november 13-án született Gyomán Hack Viktor néven, melyet 1946-ban magyarosított. Műveit már Határ Győző néven publikálta. 1956-ban elhagyta az országot. 1957-76 között a BBC magyar osztályának munkatársa volt, 25 éven át angol diplomatákat tanított magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából. Haláláig Londonban élt. Könyvtárunk az ő nevét vette fel.
Bővebben itt olvashatsz Határ Győző életútjáról.
November 17. - Pest és Buda egyesítése
1873. november 17-én egyesítették Pestet, Budát és Óbudát. Az új város Budapest néven lett hazánk fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Az 1840-es években lakóinak száma 100 000 körül volt, napjainkban 2 millió körül. Több becenévvel is ellátták: Európa szíve, a Duna gyöngye, a szabadság fővárosa, termálfürdők városa, fesztiválok fővárosa.
November 21. - Tímár Máté születésnapja
Tímár Máté (1922-1999)
Tímár Máté író Endrődön született 1922. november 21-én. Munkásságát 1962-ben József Attila-díjjal ismerték el. Az Endrődi városrészen lévő fiókkönyvtárunk az ő nevét viseli.
Bővebben itt olvashatsz az íróról.
November 25. - A magyar labdarúgás napja
1953-ban ezen a napon játszotta az Aranycsapat az évszázad mérkőzését az angol futballválogatott ellen. A 6:3-as győzelem történelmi jelentőségű volt. Az angolok mindaddig veretlenek voltak hazai pályán kontinensről érkező csapattal szemben. A mérkőzés megalapozta a magyar csapat legendáját, a játékosok neve pedig fogalommá vált a futball rajongói számára. Az Magyar Labdarúgó Szövetség ezen a napon minden esztendőben megemlékezik az Aranycsapat tagjairól és valamennyi válogatott labdarúgójáról, sportszakemberéről
November 27. - Magyar Véradók Napja
A Magyar Vöröskereszt javasolta, hogy 1988-tól kezdődően november 27-én legyen a Magyar Véradók Napja.
Kiemelkedő és különleges nap. Az emberi szolidaritás és a felebaráti szeretet ünnepe. A véradás nagyszerűsége az önzetlenségben és a szolidaritásban rejlik, abban, hogy erre a vérre bármikor bárkinek szüksége lehet és ez egyben bármikor és bárkinek az életét jelentheti.
November 27. - A Nobel-díj alapításának napja
A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló alapította. Az 1895. november 27-én megfogalmazott végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia, orvostudomány és az irodalom legjobbjai, és személy szerint az, aki a békéért legtöbb erőfeszítést tett. A díjjal járó összeg jelenleg tízmillió svéd korona /kb. 300 millió Ft /
A Nobel-díjról bővebben itt olvashatsz.