Mindenszentek ünnepén és Halottak napján sok európai országban - köztük Magyarországon is - szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, hazánkban leginkább temetői növényként ismert.

Ősei Északkelet-Európától Kelet-Ázsiáig, valamint Észak-Amerika északi felén éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. Számos arktiszi szigeten is fellelhetőek.

Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban - akár májusban is - nyíló változatuk is ismert.

A túlzott meleget nem kedveli, a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség.

Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert.

Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat.

A virágzat szerint létezik egyszerű és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, margaréta típusú és számos egyéb faj.

Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. Külsőleg alkalmazva pedig szemgyulladás kezelésére jó.