Július az év hetedik hónapja, és 31 napos. A római naptárban, kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös") volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók Kalászonos néven nevezték. A Jeles Napokban a hónap nevezetesebb napjairól, a Hónap ajánlatában Kner Albertről olvashatsz.
József Attila: Hangya
A bábok között elaludt egy hangya.
Szél, a bábokat most el ne fúdd!
Különben jó az is.
Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja,
és alszik véle csöpp árnyéka is.
Egy szalmaszállal fölkelteni szépen!
De jobb, ha már indulunk haza,
erősen beborult-
A bábok közt elaludt egy hangya,
és -hopp- egy csöpp már a kezemre hullt.
Ősi magyar néven, Napisten hava, az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Júnóról kapta (római istennő), aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: Termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. A júniusi 
A május ősi magyar nevén Ígéret hava. Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, a 18. századi nyelvújítók Zöldönös néven nevezték. A 
Április az év negyedik hónapja, 30 napos. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni" – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. Az április ősi magyar nevén Szelek hava. A 18. századi nyelvújítók a Nyilonos nevet adták ennek a hónapnak, a népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Március az év harmadik hónapja. Nevét Marsról, a háború istenéről kapta. Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolja az emberiség. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi. A 18. századi nyelvújítók Olvanosnak nevezték el ezt a hónapot. A