Március – böjtmás hava
Március az év harmadik hónapja 31 napos. Nevét Marsról, a háború istenéről kapta. Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolja az emberiség. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi. A 18. századi nyelvújítók Olvanosnak nevezték el ezt a hónapot.
A hónap ajánlata
2024: 2024 hala a réti csík
2023: Mit tehetünk a fecskékért?
2022: Kner Izidor – nyomdaalapítás
2021: 2021-es év kiválasztottjai
2020: Erdők
2019: A tulipán
2018: Tudtad-e Petőfiről?
2015: Pilvax kávéház
2014: A tavasz
2013: Mátyás király
2012: Március 15- tel kapcsolatos érdekességek
2011: A kokárda
Jeles napok
| Március 1. |
A meteorológiai tavasz kezdete | |
| Március 2. |
Arany János születésnapja | |
| Március 8. |
Nemzetközi Nőnap | |
| Március 14. |
Nemzetközi Π-nap | |
| Március 15. |
Nemzeti ünnepünk | |
| Március 16. | A magyar zászló és címer napja | |
| Március 20. |
Csendőrsortűz | |
| Március 25. |
Kunkovács László születésnapja | |
| Március 28. |
A nyári időszámítás kezdete | |
| Március 29. |
Nagypéntek | |
| Március 31. | A Kner - villa kivitelezésének kezdete | |
| Március 31. | Húsvét vasárnap |
Március 1. - A meteorológiai tavasz kezdete
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete. A néphit szerint, ha március időjárása száraz, akkor április csapadékos lesz. A naptári éveket a meteorológusok és a csillagászok 4 egyenlő évre osztják, viszont az egyes évszakok nem ugyanazt az időszakot ölelik fel. A csillagászok számára az évszakok kezdetét a két napéjegyenlőség és a két napforduló határozza meg. A napéjegyenlőségek időpontja évről évre változik. Mivel ezt a változó időpontot a statisztikai elemzésekben nem lehet kezelni, ezért a meteorológiai évszakok mindig elsején kezdődnek. A meteorológiai évszakok attól függően, hogy épp szökőév van-e mindig 90 vagy 92 naposak. Így lényegesen könnyebb évszakos statisztikai számításokat végezni, hiszen minden évszak a hónap első napján kezdődik. rendkívül hasznosak a mezőgazdaság, a kereskedelem és számos más ágazat számára.
Március 2. - Arany János születésnapja
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Ezen a napon a nők iránti tiszteletből és szeretetből a legtöbb férfi virággal lepi meg kedvesét, családja női tagjait, azt kevesen tudják, hogy a nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja. A nőnap eredetileg a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos tiltakozó nap volt. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Bár ma is számos szervezet küzd a nők jogaiért a nőnap mára elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja lett. Az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Ez a nap arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a matematika és törvényszerűségei milyen sok helyen jelen van a mindennapjainkban. Az egyik leghíresebb szám a Pi (π). Ez a szám matematikában és fizikában használt valós szám, amit a leggyakrabban a kör kerületének és területének kiszámításánál de számos más területen is használnak. Értéke két tizedesjegy pontossággal 3,14 (ezért is lett ez a nap a π napja).
Egy-két érdekesség a számmal kapcsolatban: ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, pont 100-at kapunk. A NASA mérnökeinek elég 15 tizedesjegyre kerekíteniük a pi-t, amikor bolygóközi pályákat számolnak. 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein fizikus. Stephen Hawking fizikus pedig 2018. március 14-én halt meg.
Március 15. - Nemzeti ünnepünk
Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása volt. A forradalmat indító nap jelkép lett, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A magyar szabadságharcosok által viselt nemzeti színű szalagot, kokárdát pedig minden megemlékező kitűzi a ruhájára ezen a napon. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
Az ünnepről bővebben olvashatsz a
Március 2012. Hónap ajánlatában. A forradalom vezéralakjáról és a forradalom első állomáshelyéről több érdekességet tudhatsz meg itt: Petőfi, Pilvax.
Március 16. - A magyar zászló és címer napja
A jelenleg is érvényben lévő zászlót és nemzeti címert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején használták először. 1848 márciusában vezették be a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát a közintézményekben nyilvános ünnepek alkalmával. A ma is érvényes nemzeti zászlónkat az 1848-as áprilisi törvényekkel tették hivatalossá. Az ekkor elfogadott törvénycikkely rendelkezik a nemzeti színről és a címerről. Később, a szabadságharc után ezek tiltott jelképnek minősültek és csak 1867-től használhattuk őket hivatalosan újra.
Magyarország hivatalos zászlaja a piros-fehér-zöld vízszintes sávokból álló trikolór, a nem hivatalos zászló tartalmazza a címert. A nemzeti zászló színei a következőt jelentik: a piros sáv az erőt, a fehér a hűséget a zöld sáv pedig a reményt jelenti.
Címerünk koronás kiscímer. A hegyestalpú hasított pajzs egyik felén vörös, fehérrel (ezüsttel) hétszer vágott, a másik felén vörös alapon, zöld hármashalomra illesztett aranykoronából kiemelkedő kettős kereszt található. A pajzson a Magyar Szent Korona nyugszik.
Március 20. - Endrődi csendőrsortűz
Az endrődi sortűz az 1935-ös országgyűlési kampány során bekövetkezett tragikus esemény. 1935. március 20-án délután 5 órakor Endrődön csendőrsortűz oszlatta szét a képviselő jelöltjére békésen várakozó tömeget. A háromszor megismételt sortűz következtében nyolcan meghaltak és legalább harmincan megsebesültek. Az esemény a későbbiekben fogalommá vált, melyet napjainkban is „endrődi csendőrsortűz "- ként emlegetnek.
Március 25. - Kunkovács László születésnapja
Kunkovács László 1942-ben született Endrődön. Főiskolai tanító diplomát szerzett, az endrődi tanyavilágban és Csárdaszálláson tanított, majd Budapestre költözött és tíz évig az MTI országjáró fotótudósítója volt. Később rovatvezető, azt követően művészeti szerkesztő lett az MTI-nél. Közben 1973–1976 között fotóműhely vezető és óraadó volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1990- től önállósítja magát - lapot szerkeszt, szakkönyveket illusztrál, de főképp néprajzi kutatással foglalkozik. Bővebben itt olvashatsz róla: Kunkovács László.
Nagypéntek a Húsvét előtti péntek. Ez a nap az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények. Ekkor a katolikus egyház szerint maga Jézus mutatja be az áldozatot, ezért nem tartanak szentmisét. Ezen a napon szigorú böjtöt kell tartaniuk a híveknek.
A településünkön fennmaradt húsvéti népszokásokról itt olvashatsz.
Március 28. - A nyári időszámítás kezdete
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Vasárnap hajnalban 2:00 óráról 3:00 órára kell előreállítani az órát, illetve állnak át az okoseszközök. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előre állítjuk az órát. Amíg a szervezetünk meg nem szokja ezt az eltolódást, addig előfordulhat, hogy a közérzetünk rosszabb, a teljesítményszintünk alacsonyabb, nehezebben tudunk koncentrálni, vagy este nem tudunk elaludni, esetleg az éjszaka folyamán nem nem tudjuk magunkat kipihenni. Körülbelül 4–14 nap szükséges ahhoz, hogy a szervezet megszokja a változást és alkalmazkodjon hozzá. Két hét alatt a hormonok szintje helyreáll, normalizálódik az alvásritmusunk, így a kísérő testi és lelki tünetek egyaránt megszűnnek.
Március 31. - Kner-villa kivitelezésének kezdete
A nyomdaipari múzeumot befogadó Kner-villa a nyomda szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti telken épült. A villát Kozma Lajos (1884-1948) tervezte, aki nemcsak neves építész volt, hanem grafikusként is jelentős elismerést szerzett. 1920-1923-ban - Kner Imrével együttműködve – hosszas előtanulmányok és kísérletek után ő alkotta meg a Kner nyomda egységes barokk díszanyagát. Az épületet neobarokk és népi barokk motívumokkal díszítette. A tervek alapján 1925. március 31-én kezdődött a villa kivitelezése.
Húsvét vasárnap a keresztény egyházakban Jézus feltámadásának ünnepe.
(A mozgó ünnepek közé tartozik, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap.) Húsvétvasárnap és -hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. A piros tojás színe a vért (Jézus kiöntött vérét) és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Húsvét vasárnap reggelén mentek megkerülni a határt (határjárás, határkerülés). Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket.