A Budapest-Bamako rally egy hatalmas, ugyanakkor veszélyes kaland és tájékozódási verseny. A rajt Budapesten van, a cél pedig mindig egy nyugat-afrikai főváros. A futam 2024-ben január 26. és február 16. között került megrendezésre, és Sierra Leonében ért véget. Erről és a kihívásokkal teli rallyn szerzett tapasztalatokról, élményekről hallhattunk Papp Attilától és Roósz Pétertől április 5-én, könyvtárunkban tartott előadásukon. A képekkel, videókkal színesített beszámoló során egy kicsit mi is át- és túlélhettük a rally emlékezetes pillanatait, amiket az előadók humora még felejthetetlenebbé tett számunkra. Köszönjük a nagyszerű előadást, és sok sikert kívánunk a következő „jó ötlethez”!
Áprilisban is várjuk Önöket új könyveinkkel. Kovács Krisztián könyvei mellett teljessé vált Ali Smith Évszakok sorozata, amely lírai meditáció a barátságról, a változó világról, a bizonytalan jelenről és arról, hogy milyenek a hétköznapok napjainkban Nagy-Brittanniában. Holóka Demeter Péterkönyvtárunkban is járt könyvbemutatón, újabb könyvet kaptunk tőle ajándékba: Erdők alján, vizek partján címmel. Az Amigurumi – tarka forgatag című könyvben a most divatos horgolástechnikával készített kedves kis figurák találhatók kézműveskedőknek. A Cybercsapda című könyv az online tér veszélyes hatásira hívja fel a figyelmet.
Az Év vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, de ritka vagy ritkulóban levő növényfajok bemutatása és védelme. 2024-ben az év vadvirága a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) lett.
Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Az idén ünnepeljük születésének 110 évfordulóját. Könyvtárunk elkészítette Határ Győző irodalmi munkásságának értéktári előterjesztését, amelyet az Értéktár Bizottság elfogadott. (Határ Győző részletes életrajza.)
Határ Győző az 1989–90-es fordulat után rendszeresen publikált hazai folyóiratokban. Többször lépett fel vidéki városokban, sőt Kassán és Pozsonyban szervezett előadóesteken is. Neve fokozatosan ismertté vált a szélesebb közönség előtt; kialakult hazai olvasótábora. Könyvei sorra jelentek meg különböző hazai kiadóknál; haláláig hatalmas szellemi frissességgel dolgozott, figyelemmel kísérte mind a politikai, mind az irodalmi élet jelenségeit. Naprakész publicisztikával állást foglalt vitás kérdésekben, s tanácsaival, véleménye nyilvánításával hozzájárult a művészeti élet anomáliáinak tisztázó rendezéséhez. Külföldön egyre-másra jelentek meg írásai. Rendkívül sokoldalú alkotó volt, regények mellett kultúrfilozófiai esszéket, verseket, elmélkedéseket ír. Széles skálán alkalmazta a stilisztikai eszközöket, amelyekkel a rá jellemző hangulatokat – akár a gúny, akár az irónia - fejezte ki, a gondolati tartalmak közvetítésére. Gyakran alkalmazott a tartalom kifejezésére hatásnövelő formai megoldásokat is. Regényeinek nagy számában bizonyította, hogy szépírói tevékenységében nem tudott elszakadni az őt érdeklő gondolatoktól. A filozófiai megközelítés az, amely miatt műveinek befogadása nem könnyű feladat. Idősebb korában többször is visszatérhetett szülővárosába, erősödött kötődése településünkhöz.
Vaszkó Irén korán felismerte, hogy Endrőd népi kultúráját meg kell menteni az utókor számára. Így már a negyvenes évektől elkezdte gyűjteni az endrődi kultúra szellemi és tárgyi emlékeit, megnyilatkozásait. A gyűjtésbe diákjait is bevonta, így tanítva meg őket az értékek becsülésére.
1977-ben hivatalos az ő áldozatos munkájának köszönhetően jött létre az endrődi tájház. A tájházat az akkor élő, idős asszonyok útmutatásai alapján rendezte be. A szellemi értékek gyűjtésében nagy lehetőséget kínált számára az akkoriban elterjedő magnetofon, amelynek segítségével kazettára tudta venni az idős endrődi asszonyok és férfiak emlékezetében megőrzött archaikus imákat, énekeket, balladákat, táncokat, a Betlehemest, a Háromkirály-járást, az egykori endrődi nép gondolatvilágát, történeteit. Gyűjtésének köszönhetően az utolsó pillanatban megmenekültek az endrődi kultúra legfontosabb tárgyi eszközei és szellemi emlékei. Az Endrődi Tájház a '80-as években a keresztény-nemzeti kultúra szellemi bázisává vált. 1999-ig vezette a tájházat, de még ezután is aktívan közreműködött annak működésében.
A képviselő-testület februári ülése jóváhagyta könyvtárunk Szervezeti és Működési Szabályzatát. A módosítást indokolta, hogy belső szabályzatot módosítottunk, pontosítottunk, megszűnt az endrődi fiókkönyvtár, emiatt változott az Alapító okiratunk is. A testület jóváhagyta a Könyvtárhasználati Szabályzatot is, amelyet a könyvtárban a kölcsönzőpultnál, a hirdetőtáblánál tekinthetnek meg, valamint itt olvashatnak.
A képviselő-testület februári ülésére benyújtotta könyvtárunk a 2023-as évről szóló beszámolóját, és az idei év tervét. Rendkívül sok adatot gyűjtünk az év során, hiszen a kulturális statisztika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium sablonja, valamint az önkormányzat beszámolási kötelezettséget előíró határozata eltérő szempontok alapján kíváncsi tevékenységünkre. Bár a minőségi munkavégzés megköveteli, hogy eredményeinket összegezzük, összevessük és elemezzük, kis létszámmal dolgozó könyvtárunkban ez bizony komoly nehézséget jelent.
Márciusban megérkezik a tavasz, vele együtt a változékony idő. A változatosságot szem előtt tartva ajánljuk könnyedebb újdonságainkat a derűs, napsütötte napokra, és a szívet melengető olvasmányokat, tartalmilag fajsúlyosabb műveket a borúsabb időre. >
>
Steigervald Krisztián évek óta tart előadásokat arról, milyen történelmi, technológiai és kulturális események hatására változtunk meg az utóbbi csaknem száz évben, hogyan hatottak az egyes korszakok a gondolkodásunkra és világlátásunkra, miért alakultak ki ebből a különböző generációk, melyiknek milyen jellegzetességei vannak, miképpen viszonyulnak egymáshoz, és hogyan érthetnék meg egymást ezek tagjai a jobb együttműködés érdekében, egy sikeresebb, boldogabb élet reményében. Generációk harca című könyvének legfontosabb célja, hogy letisztítsa a generációkról az igaztalan sztereotípiákat, valamint feltárja értékeiket. Így mindenki felismerheti a saját generációs korlátait, és a nemzedékek között dúló csatározások helyett képesek leszünk magunkat kívülről szemlélni, másokat megérteni vagy akár nevetni is azokon a szituációkon, amikor csupán a generációnk beszélt belőlünk. >
>
A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya. Hol megrendítő, hol balladai-drámai, hol derűs történetek a magyar klasszikusok (Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Kóbor Tamás, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Nagy Lajos, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás, Harsányi Zsolt, Csáth Géza, Hunyady Sándor, Szerb Antal, Bálint György) tollából. A novellák egy része kötetben soha nem jelent meg, így irodalmi felfedezésnek számít. >
>
A Magyar Haltani Társaság által meghirdetett Év Hala választáson 2024-ben a réticsíkra szavaztak a legtöbben. A kitüntető címre egyébként hazai vizeinkben élő őshonos halak lettek jelölve.
Varró Dániel sokszor lép fel együtt a gyermek- és felnőtt verseit megzenésítő Molnár Györggyel, aki 5 éven keresztül volt az Eszterlánc mesezenekar tagja, zeneszerzője, gitárosa és énekese, valamint számos kortárs költő verseinek, gyerekverseinek megzenésítője és előadója. A két művész jól kiegészíti egymást, interaktív programjaik közkedveltek. Így volt ez könyvtárunkban is, ahol óvodások általános iskolások várták szépszámmal, hogy kellemesen teljen el a péntek délutánjuk. Ez maximálisan sikerült is, aktívan, interaktívan vettek részt gyerekek és a felnőttek is programon.