Erzsébet-ligeti lombkorona tanösvény és kilátó
A gyomaendrődi Erzsébet liget része annak a történelmi parkhálózatnak, amit a meggyilkolt Erzsébet királyné tiszteletére hoztak létre országszerte a múlt század elején. Az itt kialakított 1000 méter hosszú tanösvény, 200 m hosszú lombkorona tanösvény, vízi tanösvény és 15 m magas kilátó a mai kor követelményeinek megfelelően az 1891-es elhatározást, miszerint közösségi teret hoznak létre, élesztette fel.
Hősök útja hársfasor
A történelmi és természeti értékkel bíró, helyi védelem alatt álló hársfasor Gyomaendrőd egyik jellegzetessége. A város legszebb, árnyas fákkal szegélyezett utcája a Hősök útja. Az első világháborúban elesettek emlékére ültetett hársfasor emléket állít a hazájukért életüket adó gyomai háborús hősöknek.
Gyomaendrődi gyógyvíz
Gyomaendrőd egyik értéke a termálvíz, melyet 1960. október 11-én nyilvánítottak gyógyvízzé. Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, de helyette termálvíz tört fel. Így történt ez Gyomán is. A termálvíz megtalálása után termálfürdő építésébe kezdtek, a lakosság részére pedig közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet.
Kérészvirágzás a Körösön
A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Magyarországon 1993 óta védett. A Hármas-Körös folyón június elején –közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődödn legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg.
 |
Színfolt Mazsorett Táncegyesület |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
| Az 1994-ben alapított Színfolt Mazsorett Táncegyüttes a mazsorett kultúra megőrzésében, terjesztésében, a gyomaendrődi kulturális élet színvonalának emelésében elért eredményei tiszteletre, elismerésre méltóak. Nem csak a város kulturális életének meghatározó formálói, nevük ismert a hazai mazsorett együttesek körében is. Ugyanakkor Európa számos országában felléptek már, messzire repítve városunk hírét.
Elkötelezett igényességük, példaértékű munkájuk a város javát szolgálja. Rendezvényeken való közreműködésük, részvételük annak színvonalát emeli. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Különösen jó viszonyt ápolnak a nagyenyediekkel, a nagyenyedi Bethlen Kollégiummal. Fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik. A Színfolt Mazsorett Táncegyüttes példamutató közösség. A kisgyermekkortól kezdett táncoktatás és mozgás jó hatással van a gyermekek fejlődésére, viselkedéskultúrájára is. A hozzáadott pedagógiai értékkel, az erős közösségi szellemmel, az egymást segítő, támogató magatartással példát mutatnak. Az együttes különösen nagy hangsúlyt fektet a családias légkör erősítésére is. A Színfolt Mazsorett Táncegyüttes közösség, a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja város jó hírnevét. |
|
|
|
|
     |
 |
Endrődi szőttesminták |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
| Endrőd néprajzi emlékeiből gyönyörű szőttesek maradtak fenn, melyek motívum és színvilága néprajzi és helytörténeti szempontból is különleges. Az endrődi emberek a házi szőtteseket nagy értéknek tartották, mert ott voltlak a mindennapi életükben, használati tárgyak voltak, díszítették velük a lakást, és fontos szerepük volt a konyhában is. Endrődön a szőttesek készítésénél a piros színt használták, a fehér és piros színösszetétel igen ízléses és elegáns.
A szőttesek mintái gyakran két részből álltak: a főmotívumból és a szegélymintából. A szegélyminták harmonikusan illeszkedtek a fő motívumhoz, kiemelték azt, így a két motívum szerves egységet alkotott. A szőttesek között nem találni két egyformát, sokféle variáció létezett. Mindez az endrődi asszonyokat dicséri, akik a szőttesek készítésekor is megmutathatták tehetségüket, szorgalmukat, kézügyességüket és szépérzéküket. |
|
|
|
|
          |
 |
Aranka Játékbaba Múzeum |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
| A babagyűjteményt Dr. Latorcai-Ujházy Aranka és Dr. Latorcai János ajándékozta Gyomaendrőd városának 2016-ban. Az ajándékozók gondoskodtak a babák esztétikus bemutatásához szükséges installációról, különféle díszítő elemekről és egy interaktív babasarok kialakításáról is. A két teremben berendezett kiállítás üvegtárlóiban 560 db kifogástalan állapotú baba látható. A porcelánból vagy műanyagból készült babák a világ különböző országaiból származnak, méretükben és ruházatukban is nagyon különbözőek. A karakterbabák, a nemzeti viseleteket bemutató babák mellett a régi korok babái láthatóak korhű öltözékben, közöttük számos, aukción beszerzett, jelzett, zsűrizett, restaurált baba különlegesség is található. Az Aranka Játékbaba Múzeum gazdag anyaga rabul ejti a látogatókat: felnőttek és gyerekek egyaránt rácsodálkoznak a kollekció szépségére. A múzeum megtekintése révén szembesülünk azzal, hogy milyen komoly gyűjtőmunka és anyagi áldozatok kellenek ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen érdekes kiállítás. Az Aranka Játékbaba Múzeum a Körös Látogatóközpontban található (5500 Gyomaendrőd Jókai u. 6.). |
|
|
|
|
      |
 |
A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
| A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor igen különleges 5 db haloból álló halom-együttes, mely meghatározó szerepet töltött be Gyomaendrőd és a megelőző korok életében. A halom együttes a Jozefiánus térképeken is megtalálható, mivel a tájékozódási pontok voltak. Több ezer éves halmokról van szó, mely nagy valószínűséggel a tell-típusú halmok közé voltak sorolhatók. A halmok több ezer éves tanúi a környékbeli folyamatoknak.
Gyomaendrőd térségében számos folyóág, mellékág húzódott, mely így folyók szabdalta térség volt. Ebből kifolyólag több ezer éve lakott volt, hiszen a folyóhátakon megtelepedett az ember. Számos kunhalom fekszik a térségben, több közülük művelt, bolygatott állapotban van. A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor topográfiai szempontból betöltött szerepén túl, közigazgatási határjelölő pont tulajdonsága miatt is, valamint kultúrtörténeti szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. |
|
|
|
|
|
 |
Körösmenti Táncegyüttes |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
| Kiemelkedően értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánc kultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében elért. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban.
Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik. A Körösmenti Néptáncegyüttes példamutató közösség. A kisgyermekkortól kezdett táncoktatás jó hatással van a gyermekek fejlődésére, viselkedéskultúrájára is. A hozzáadott pedagógiai értékkel, az erős közösségi szellemmel, az egymást segítő, támogató magatartással példát mutatnak. Az ötven éves Körösmenti Táncegyüttes a város kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi fellépéseivel pedig gyarapítja város jó hírnevét. |
|
|
|
|
   |
 |
A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában |
|
Értéktárba kerülés ideje:
|
|
| Kner Izidor 1882-ben alapította nyomdáját. Az egyszemélyes vállalkozás néhány évtized alatt virágzó nyomdává fejlődött, meghatározóvá vált Gyoma életében, sok családnak adott biztos megélhetést.
Kner Izidor klasszikus alapító, modern gondolkozású vállalkozó volt. Felismerte a közigazgatási nyomtatványok készítésében rejlő lehetőségeket. A közigazgatás szakembereivel együttműködve készítette, majd forgalmazta a nyomtatványokat és a belőlük összeállított mintatárakat. A nyomda termékeivel bekapcsolódott az ország vérkeringésébe: a Gyomán készült közigazgatási nyomtatványok és művészi báli meghívók eljutottak az ország valamennyi településére. A magas szakmai követelményeknek és a reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult. |
|
|
|
|
    |
 |
Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
|
A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja. Hunya Alajosné tanárnő 1996-ban volt tanítványaiból kamarakórust szervezett, amelyet Zenebarátok Kórusának nevezett el. A baráti együtténeklésnek induló kezdeményezés hamar komoly formát öltött és olyanok csatlakoztak hozzájuk, akik kedvelik a közös éneklést, a kóruséneklést. A kórus eleinte nőikarként működött, majd 2000-től vegyeskarként működik. A kórus átlag létszáma 25 fő körül mozog. A tagok szabadidejüket feláldozva járnak a próbákra, s teszik mindezt azért, hogy a zene és a kórusművészet szeretetét átadják a közönségnek és a jövő nemzedékének. Az énekkar igyekszik minden felkérésnek eleget tenni, így fellépnek, műsort adnak a különböző városi rendezvényeken. A zenei kultúra folyamatos fejlesztése, a zene, az éneklés megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik, a zene „nagykövetei”. A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus olyan közösség, amely a maga erejével, tehetségével a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja a város jó hírnevét. |
|
|
|
|
    |
 |
Endrődi Füzetek könyvsorozat |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2017. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
| Felbecsülhetetlenül értékes helytörténeti sorozat, amely autentikus gyűjtő, kutató, feldolgozó munka során jött létre. Az elkötelezett hiteleséggel bemutatott szűkebb pátria: az endrődi paraszti élet, a viharsarki, Dél-alföldi parasztság életmódját, tárgyi kultúráját őrizte meg, társadalomszerkezetét mutatja be. A módszeres néprajzi munka során létrejött kötetek ma már pótolhatatlan információk, adatok gyűjteménye.
A sorozat kötetei Békés megyében helytörténeti törzsanyagnak számítanak. Az egyes kötetek főiskolai, egyetemi ajánlott olvasmányok. A kötetek az alföldi pedagógusképzés különböző szintjein feldolgozásra ajánlott olvasmányok. Az egységes tipográfiával, színvilággal, papírminőséggel készült kötetekben a visszaemlékezések, történeti, néprajzi leírások révén nemcsak Endrőd múltja, kultúrája bontakozik ki, hanem a szülőföld szeretete is megérinti az olvasót. |
|
|
|
|
         |
 |
Papp Zsigmond hagyaték |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2015. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
| A Papp Zsigmond hagyaték a 20. század eleji Gyoma mezőváros parasztpolgári kultúrájának eredeti hordozója. Papp Zsigmond már fiatal korától alkotó személyisége volt a városnak. Munkái ma is díszítik Gyomaendrőd több pontját. Egyik leghíresebb alkotása a Gyomai Református templom belsőépítészeti tervezése és az orgona díszburkolatának elkészítése. Sírszobrai a város temetőiben állnak. családi síremléke országosan jegyzett műemléki alkotás. A hagyaték darabjait tematikus elrendezésben mutatja be a Munkácsy László által fenntartott Papp Zsigmond Emlékház.
Papp Zsigmond gyomai gazdálkodó, autodidakta művész hagyatéka jelentős helytörténeti és művészeti értéket képvisel. Síremlék szobrászata megváltoztatta korának gyomai és a környező települések sírkertjeinek képét. A gyomai országzászló és a református templom belsőépítészeti tervei és munkálatai is az ő nevéhez kötődnek. Egyedi, kézi faragású bútorai iparművészeti remekművek. Festményein Gyoma 20. század eleji képét örökítette meg, a jellegzetes református parasztpolgári értékrendet és ízlésvilágot. Közéleti tevékenysége, feltalálói munkássága városunk kiváló személyiségei közé emelte. Művészi és szellemi hagyatékát a Papp Zsigmond Emlékházban őrzik és mutatják be. |
|
| Előterjesztés |
|
     |
 |
Kállai Ferenc hagyaték |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2015. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
| Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze, a magyar színjátszás kimagasló alakja. 1925-ben Gyomán született és a család Budapestre költözéséig élt itt. A szülőföldhöz szorosan ragaszkodott, ha tehette, hazalátogatott. A művész halála után özvegye, Kállai Ferencné férje személyes tárgyaiból, kitüntetéseiből és egyéb dokumentumokból álló hagyatékát Gyomaendrődnek adományozta, melyet az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményi anyagában őriznek.
A hagyatékból 2014 áprilisában nyílt kiállítás az Endrődi Népház kiállító termében. |
|
|
|
|
    |
 |
Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2015. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
| Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.
Az endrődi hagyományos temetői kultúra ősi sírkeresztjei ma is láthatók öreg temetőinkben. A rózsakeresztnek nevezett forma jellegzetessége a keresztvégződések hármas félköríves tagoltsága. Gyakran a keresztre szomorúfűz motívumot véstek rá. Az endrődi katolikus temetőknek sajátos hangulatot nyújtanak az 50 cm-től a 150 cm magasságig felnyúló keresztek. Útmenti fogadalmi feszületek Endrőd minden a községbe vezető útján állnak. A belterületeken és Öregszőlőben 11 fogadalmi kereszt van felállítva, a külterületeken pedig még két keresztről van adatunk. Öntöttvasból és fából készült kereszteket a 19. századtól napjainkig állítanak a városban. Általában vallási fogadalmakból, hála és köszönet képpen állítják a családok ezeket az emlékeket. |
|
|
|
|
   |
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| ||
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
|
28
|
29
|
30
|
31
| |||
100.0%
Hungary
