Királyerdő
Parais Lajosnak
Ráborul az ősz a vén toronyra,
szomorún hull az akácok lombja.
Felhőrongyok nyomában a Napnak,
s bánatosan kárognak a varjak:
A vadludak ékben húznak délnek,
s daru krúgat búcsút a vidéknek.
Fika sir: Mért lett vége a nyárnak,
és a mamás otthon-lakozásnak?
A tücsök is jókedvünk siratja,
pár könnycsepp is pereg az avarba
a száz-színű Királyerdő szélen,
s míg a Nap is szundikál az égen...
1939. október
(Lélekváltság, 1996)
