Kner tér

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Kner tér központi elhelyezkedése és szépsége miatt igen kedvelt Gyomaendrőd lakóinak és turistáinak körében. 1999-ben, Kner Albert centenáriumi ünnepségén merült fel a tér kialakításának gondolata, és a megvalósítás után, 2005. május 27-én került sor a tér avatására. Sziráczki Mihály táj- és kertépítő mérnök kellemes pihenő-és emléktérré alakította az egykori piacteret

A háromszög alakú, 2500 m2-es tér szélesebb, Hősök útja felőli részén állnak a Kner emlékfák és itt található a Kner emlékkő. Az emlékmű Kis Nagy András alkotása, 1982-ben készült a nyomda alapításának száz éves jubileuma alkalmából. Kner Izidort és elsőszülött fiát, Kner Imrét egy-egy süttői mészkőből faragott könyv jeleníti meg. A jelképes könyveket bronzból készített domborműveik és munkásságukra utaló szövegek díszítik, melyekhez Zigány Edit Egyetemi-antikvához közelálló, fémből öntött betűit használták. A Fő út-Tompa kereszteződéséből helyezték át új helyére. A tér liget felőli oldalára került a Tudás kútja. A Kner ihletésű és a kneri örökséget szimbolizáló csobogókút Kungl György Munkácsy-díjas szobrász alkotása. A kutat burkoló gránitlapokon betűk jelennek meg, a kút káváján, nyomdai betűket idéző, kiemelkedő bronz betűkkel Kner Imre nyomdász, tipográfus ismert gondolata olvasható: „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.”

A tér Hősök útja felőli oldalán, a Kner család több tagjának emlékére hársfákat ültettek. 1999-ben Kner Albert, felesége Susan, Kner Erzsébet és Haiman György, 2005-ben Kner Endre emlékére, majd 2014-ben Papp Lajos emlékére, aki közel két évtizedig volt a nyomda igazgatója.

A tér központi elhelyezkedése, szépsége, a rendezett térszerkezet és a Kner család szellemiségéhez kapcsolódó térelemek a méltó megemlékezés mellett a pihenés kellemes helyszínét is biztosítják. A Kner tér a város a Knerek, a nyomda iránti erős kötödését, tiszteletét is kifejezi.

Hősök Emlékműve (Gyoma)

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Gyoma legrégibb köztéri szobra a Fő út és a Hősök útja kereszteződésében, a református templom kertjében található. Istók János alkotása az 1848-49-es szabadságharc katonáinak és az első világháború hősi halottainak állít emléket állít, 1927. november 20-án avatták. 1990-ben hozzáillesztették Varga Géza alkotását, két domborművet a II. világháborús áldozatok neveivel, így az emlékmű a három nagy háború gyomai áldozatainak mementója.

Gyoma legrégibb köztéri szobra a település központjában, a Fő út és a Hősök útja kereszteződésében, a református templom kertjében található. Gyoma is csatlakozott ahhoz az országos akcióhoz, hogy emlékművet emeljen az első világháborúban elhunyt hősöknek. Kner Izidor a szoborállítás kezdeményezője, majd a helyi szoborbizottság elnöke volt. A szobor elkészítéséhez és az avatóünnepség méltó megrendezéséhez gyűjtést szerveztek. Az avató ünnepséget 1927. november 20-án tartották, József főherceg mondott ünnepi beszédet, majd leleplezte a szobrot. Istók János alkotása kétalakos, nemcsak az első világháború hőseinek, hanem az 1848-49-es szabadságharc katonáinak is emléket állít. Azt az elképzelt pillanatot ábrázolja, amikor az idősebb (szabadságharcos) katonától a fiatalabb (első világháborús) katona átveszi a kardot. Jelképezve, hogy a haza szabadságának védelme kortól, generációtól független. A kőtalapzatokon az első világháborúban elesett hősök neve olvasható.

1990-ben hozzáillesztették Varga Géza alkotását, két domborművet a II. világháborús áldozatok neveivel. Így az emlékmű a három nagy háború gyomai áldozatainak mementója: „1848—49-iki szabadságharcunk és az 1914-18-iki világháború hősi halottainak és a második világháború áldozatainak”. Az emlékművet 2018-ban, az első világháború befejezésének centenáriumi évében felújították.

Az apák, férjek és fiúk elvesztése miatti fájdalom kitörölhetetlen a családok emlékezetéből, de a veszteség a helyi közösséget is összekovácsolta, a hősök iránti tisztelet napjainkig itt él. A háborús áldozatok emlékhelye napjainkban is a városi ünnepségek, koszorúzások helyszíne, a város egyik nevezetessége, történelmének szószólója.

Hősök Emlékműve (Endrőd)

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Hősök terén található az I. világháborúban elhunyt endrődi hősök emlékműve. Horváth Géza alkotását 1925. október 4-én avatták.

A Hősök terén található az I. világháborúban elhunyt endrődi hősök emlékműve. A háborút követően hazánk szinte valamennyi települése szobrot, emlékművet állított az első világháborúban elhunyt katonák emlékére, ehhez az országos akcióhoz csatlakozott Endrőd lakossága is. Az avatási ünnepség 1925. október 4-én volt. Horváth Géza alkotása egy őrt álló magyar bakát ábrázol, aki egy kőoszlop előtt áll. Az oszlop oldalain olvasható annak a több száz, endrődi hős neve, akik odavesztek a háborúban. Talán nem is volt olyan család, ahol ne lett volna egy vagy több férfi első világháborús katona, háborúból hazaérkező sebesült, rokkant, vagy elesett hős. A feliratokat 2018-ban felújíttatta az önkormányzat. A szobor és környezete napjainkban is a városi ünnepségek, nemzeti ünnepek helyszíne.

Halottak napján és a Hősök emléknapján virágok és mécsesek veszik körül az emlékművet, így emlékeznek a hazájukért életüket feláldozó katonákra családtagjaik mellett Gyomaendrőd város vezetői és lakói. Endrőd egyik nevezetessége az emlékmű, mely az összetartozás egyik jelképe.

Előterjesztés

Hantoskerti termálkút

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A gyomai városrész központjában, az Áchim utca elején található a Hantoskerti termálkút. Elődje a Holler szálloda mellett működött, 1958-ban nyitották meg, ahonnan bárki hazaviheti a termálvizet. Városunk életében több évtizede jelentős szerepet tölt be a Hantoskerti termálkút. A kútból származó gyógyvíz hatása és többcélú felhasználása miatt is jelentős.

Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, ami helyett termálvízet találtak. A lakosság részére közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet. 1960-ban nyilvánították gyógyvízzé. A kút nagyon hamar fontossá és népszerűvé vált a gyomai lakosok körében, a társasági élet egyik kedvelt helyszínévé vált, „melegkút” néven. Az évtizedek alatt elhasználódott, kevéssé esztétikus kutat áthelyezték az utca szemben lévő oldalára. A műszaki megújítás, modernizálás mellett esztétikusan alakították ki a kút környezetét is. A két kifolyóval rendelkező közösségi kút központi részén Ercsey Ferenc csíkszeredai szobrász bőségszarut tartó nőalakot ábrázoló tölgyfa szobra található. A talapzaton lévő márványtáblán a kút és a termálvíz jellemzői olvashatók. 2015-ben egy újabb felújítás során kicserélték a vízelvezetőket és térkövezték a területet.

Gyomai Evangélikus Templom épülete

Értéktárba kerülés ideje:

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Mezőberényből Gyomára áttelepült német, evangélikus vallású emberek 1862-ben templomot építettek. 1887-ben jelentős kár érte, kigyulladt a teteje és elpusztult a teljes berendezése. A leégett templom az összefogásnak köszönhetően újjá épült, 1888. december 2-án szentelték fel.

Csepcsányi Tamás – 1829-1936 között Stockhammer Ferdinánd jószágkormányzója –1830-ban, Mezőberényből német, evangélikus vallású lakosokat telepített Gyomára. 1840-ben lelkészséget szerveztek számukra, később templomot építettek, amit 1862-ben avattak fel. 1887-ben jelentős kár érte, kigyulladt a teteje és elpusztult a teljes berendezése. A leégett templom az összefogásnak köszönhetően újjá épült, 1888. december 2-án szentelték fel.

Mai formáját többszöri átalakítás során nyerte el. A karzatépítéssel növelték a befogadó képességet, 1890-ben orgona készült. Megemelték a belmagasságoz is. A véghomlokzat megjelenése egyszerű, négy toszkan pilaszter fut fel az övpárkányig. A fanyílászárók romantikus stílusúak, a hajó homlokzatai ellenben klasszicizáló barokk stílusúak. A toronysisak barokkizáló, szögletes, párkányt imitáló párnataggal rendelkezik. A legfelső toronyszint órapárkánnyal lett lezárva. 1914-ben templomtető rézfedést kapott, forgószél tépte le a tetőt. A nagyharang 310 kg-os, 81 cm alsó átmérőjű, b1 alaphangú. Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték 1921-ben. A kisharang 155 kg-os, 65 cm alsó átmérőjű, d2 alaphangú, Thury János és fia öntötték 1887-ben. A templomnak jelenleg is ez a két harangja van, motorral szólaltatják meg őket. Az orgonát 2000-ben, a toronyórát 2017-ben újították fel.

A templom mind Gyomaendrőd, mind az úgynevezett „német-város” ikonikus épülete, a Fő úton található. Története szorosan összefonódik a város német származású lakóinak múltjával és jelenével. A templom falán és az épület mellett márványtáblák emlékeznek a múlt tragikus eseményeiről és a gyomai áldozatokról. A templom a Fő út 178 szám alatt található, az épület helyi védelem alatt áll.

Előterjesztés

https://gyoma.lutheran.hu/templomunk
     

Varjú Vilmos sportpályafutása

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Az endrődi származású Varjú Vilmos az 1960-as évek egyik legeredményesebb európai súlylökője volt. 1953-tól a Közért, majd a Vörös Meteor Közért, illetve 1969-től az Újpesti Dózsa súlylökőjeként versenyzett. 1957 és 1974 között negyvenkilenc alkalommal viselhette a címeres mezt. Három olimpián (1964. Tokió, 1968 Mexikó, 1972. München) szerepelt eredményesen.

Varjú Vilmos 1937. június 10-én született Gyulán. Szüleivel Endrődön élt, innen került a fővárosba. A budapesti Közgazdasági Technikumban érettségizett 1962-ben. 1969-től a Belügyminisztérium alkalmazottja volt, 1975-től nyomozóként dolgozott. 1981-ben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, 1987-ben őrnagyi rangban nyugdíjazták. 1994. február 17.-én hunyt el Budapesten. Budapesten működik a nevét viselő, egykori olimpiai játékokon részt vett sportolókat, sportvezetőket tömörítő egyesület, a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Társaság méltón őrzi emlékét. 1953-tól a Közért, majd a Vörös Meteor Közért, illetve 1969-től az Újpesti Dózsa súlylökőjeként versenyzett. Az 1960-as évek egyik legeredményesebb európai súlylökője volt. 1957 és 1974 között negyvenkilenc alkalommal viselhette a címeres mezt. Tizennégyszeres magyar bajnok (1958-1960, 1963-1972). Tizenhétszeres magyar csúcstartó, háromszoros Európa-csúcstartó. Magyar dobóatlétaként ő szerzett elsőként Európa-bajnoki címet. Három olimpián (1964. Tokió, 1968. Mexikó, 1972. München) vett részt. 1964-ben Tokióban a harmadik helyen végzett, ezzel a nyári olimpiák történetében ő lett a második, aki férfi súlylökésben nem amerikai sportolóként érmet tudott szerezni. Elért eredményeit számos díjjal ismerték el: Sport Érdemérem Arany Fokozat 1964; Sport Érdemérem Ezüst Fokozat 1971 és 1975; Érdemes sportoló 1968, 1970, 1972; Kekkonen Finn Köztársasági Elnök díja 1966. Ezen kívül az „Év sportolója” és a „Sport újságírók díj” tulajdonosa.

Sport sikerei és endrődi származása miatt Gyomaendrőd lakói ma is nagy tisztelettel emlékeznek rá. 1994-ben Gyomaendrődért Emlékplakettel, 2003-ban posztumusz díszpolgári címmel ismereték el sportfályafutását. Eredményei ma is példaértékűek, a fiatal generációnak példát adhatnak sikerei. Életútja, eredményei büszkeséggel töltenek el minden sportszerető embert.

Előterjesztés

Varga Lajos sportpályafutása

2019. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Varga Lajos tanár, tornász, olimpikon, edző, tizenháromszoros mesterfokú országos bajnok, több nemzetközi verseny győztese volt. 1959-től 1964-ig a magyar tornász válogatott egyik legeredményesebb tagja volt, részt vett a Rómában és Tokióban rendezett olimpián. 1960-1988 között testnevelő tanárként és sporttisztként dolgozott, 1988-1999 UTE torna szakosztályának vezetőedzője volt. Nyugdíjba vonulása után visszaköltözött Gyomaendrődre, ahol ismét felpezsdítette a tornasportot. Több száz gyerekkel ismertette és szerettette meg a rendszeres sportolást. A városi Sportcsarnok 2008 óta viseli a nevét.

Varga Lajos tanár, tornász, olimpikon, edző, tizenháromszoros mesterfokú országos bajnok, több nemzetközi verseny győztese volt. 1933. november 23-án született Gyomán. Már gyermekkorában kapcsolatba került a sporttal. Később a Kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnáziumban tanult, ahol Tulit Péter tanítványa volt. 1957-ben Pécsről került az Újpesti Dózsa Sport Clubba, ahol számos kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményt ért el.

1959-től 1964-ig a magyar tornász válogatott egyik legeredményesebb tagja volt. Sportpályafutása során több mint tíz országos bajnoki címet nyert, részt vett számos versenyen. 1959-ben részt vett az Európa Bajnokságon, majd egy évvel később olimpiai induló lett. 1960-ban Rómában a magyar csapat a 12., míg 1964-ben Tokióban a 9. helyezést szerezte meg. Varga Lajos mindkét olimpián meghatározó szerepet játszott. 43-szoros válogatott tornász volt.

A sportolás és a munka mellett tanult. 1963-ban végzett a Magyar Testnevelési Főiskolán, szakedzői oklevelet és testnevelő tanári diplomát is szerzett. 1960-1988 között testnevelő tanárként és sporttisztként dolgozott a különböző szintű rendőr iskolákban. 1988-1999 UTE torna szakosztályának vezetőedzője volt.

Több évtizedes edzői tevékenysége során több száz gyerekkel ismertette és szerettette meg a rendszeres sportolást és ezt a nagy figyelmet, pontosságot és összpontosítást igénylő sportágat. Az UTE edzőjeként minden nyáron – kb. 30 alkalommal – elhozta a gyomai edzőtáborba a budapesti fiatal sportolókat.

A sport terén végzett munkásságát számos díjjal ismerték el: megkapta a Magyar Köztársaság Érdemérem Arany Fokozatát, a Testnevelés és a Sport kiváló dolgozója lett, A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, bronz fokozata és az Újpesti Torna Egylet örökös bajnoka megtisztelő cím birtokosa lett.

Nyugdíjba vonulása után visszaköltözött Gyomaendrődre, ahol ismét felpezsdítette a tornasportot, amit a város 1996-ban Gyomaendrődért Emlékplakettel ismert el. 2006. február 7-én hunyt el. 2008. június 11-én a városi sportcsarnok felvette a nevét, melynek falán tiszteletére emléktáblát is avattak. Több alkalommal rendeztek tornaversenyt az emlékére.

Varga Lajos sportpályafutására, elért eredményeire büszke szülővárosa. A edzői munkája hozzájárult ahhoz, hogy a sport – ezen belül a tornasport népszerűbbé váljon településünkön és példát adjon a fiatal generáció számára.

 
Előterjesztés