Baraboly            Majomkosbor

Bánáti bazsarózsa

Szelídgesztenyefa

Bakony-Ördögárok

Balatonfelvidék

Móri-árok

Vértes

Börzsöny

Mátra: Kékestető

Bükk

Borsod: Tengerszem

A Dunántúl déli részén indulunk. A Mecsek 545 négyzetkilométernyi területéből az igazi hegyvidék 335 km². Ásványkincsei a mészkő, szén és uránérc. A hegység klímájában mediterrán és kontinentális hatások egyaránt érvényesülnek. Az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki.

A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj él. Számos faj Európában itt éri el földrajzi elterjedésének északi határát, tehát a hegységtől északra nem (vagy csak nagyon szórványosan) fordul elő. Ilyen például az aranyos baraboly, és a majomkosbor.

A nevezetes bennszülött növények közül fokozottan védett, kiemelt természeti érték a bánáti bazsarózsa

 
A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye. Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain fekszik, magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. Alkotó kőzetei a homokkő, és a mészkő. A hegy egyben Baranya megye legmagasabb pontja is.

Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb és egyik leghűvösebb középtája.

Az Alpokalja területének nagy része lehetséges erdőterület, jellemző természetes növénytársulásai a gyertyánnal, cserrel vegyes kocsánytalan tölgyesek, de foltokban jellemzőek a bükkösök és a sziklai növénytársulások, sziklaerdők is. A völgyekben, kisebb medencékben általánosak a ligeterdők és az égerligetek. Az elmúlt évszázad fatelepítései miatt napjainkra az állomány jelentős részét nem honos akácfajok adják, illetve a Kőszegi-hegység sajátos színfoltjai a telepített szelídgesztenyések. A természetes gyepterületek, szárazrétek és sztyeprétek, valamint mocsári növénytársulások kiterjedése sem elhanyagolható.

A Dunántúli-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódó patakvölgyek választják el.

Körülbelül 7200 km² területű, 200 kilométer hosszú és 30–40 kilométer széles. A legmagasabb hegye a Pilis-tető, amely 756 méter magas. Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. A Dunántúli-középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik.

Sakktáblaszerűen feltöredezett, töréses gyűrt, illetve táblás hegységek jellemzik: árkokkal, széles medencékkel, kopott rögökkel, fennsíkokkal, sasbércekkel. Éghajlata környezeténél hűvösebb, csapadékosabb. A karsztosodó (repedéseiken keresztül a vizet a mélybe vezető) kőzetek miatt a felszíni vízhálózat gyér, de a peremeken bővizű karsztforrások fakadnak.

Részei: Bakonyvidék, Keszthelyi-fennsík, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Devecseri-árok, Északi-Bakony, Bakonyalja, Pannonhalmi-dombság, Móri-árok, Vértes, Vértesalja, Velencei-hegység, Dunazug-hegyvidék, Gerecse, Bicske-Zsámbéki-medence, Budai-hegység, Pilis.

Az Északi-középhegység a Dunától keletre helyezkedik el. Északon az országhatár választja el a Kárpátok vonulatától. Keleten a Bodrog határolja, délen az Alföld, nyugaton a Duna. Hazánk legmagasabb hegyvidéke, az Északnyugati-Kárpátok része.

Az Északi-középhegységben a nyár hűvös, a tél hideg. Sok a csapadék, ezért télen vastag hótakaró borítja a tájat. A sok eső következtében kiterjedt erdőségeket találunk itt, főleg tölgyeseket és bükkösöket. A vulkanikus kőzeteken helyenként igen jó minőségű talaj képződött, amely kedvez a mezőgazdaság számára.

Több hegységet is magába foglal az Északi-középhegység nagytáj. Legkeletibb része a Duna partján fekvő Börzsöny. Tőle keletre a Cserhát lankái terülnek el. Utána következik a Mátra, ahol hazánk legmagasabb pontja a Kékestető található. Magassága a Balti tenger szintjéhez mérve 1014 m. Keletebbre a Bükk hatalmas mészkőtömbje húzódik, melyet északon az Aggteleki-karszt, északkeleten a Cserehát követ. Legkeletibb hegységünk a Zempléni-hegység.

Az Északi-középhegységben tágas medencék is kialakultak. Ilyen a Borsodi-, és a Nógrádi-medence. A Borsodi-medence a Sajó völgyében van, a Bükk és a Cserehát, valamint a Zempléni-hegység között. A Nógrádi-medence a Börzsönytől és a Cserháttól északra található. Ezek a medencék magasabban vannak, mint az Alföld, mezőgazdasági művelésre mégis alkalmasak.

A képekről látható, hogy hazánk hegyei nagyon változatosak, szépek. Rengeteg a látnivaló. Várak, természetföldrajzi különlegességek, erdőségek, tavak, medencék, vízesések, kilátók láthatók. Mind erre vigyáznunk kell, meg kell őriznünk az utánunk jövőknek.