 |
Nehéz helyzetben vagyunk, amikor arról döntünk, hogy milyen sorrendben, mely anyag kerüljön fel a honlapunkra legközelebb. Szeretnénk, ha minél hamarabb, minél több érdekességgel találkozhatnának virtuális látogatóink, ezt az anyagok bősége, a kevés ráfordítható idő befolyásolja. Igyekszünk követni az aktualitásokat: Gyoma és Endrőd egyesülésének 30. évfordulója tiszteletére készítettük el a város címerével, zászlajával kapcsolatos anyagunkat, majd a Gyomai Képeslapokat tettük közzé. A gyomai sportkör megalakulásának 100. évfordulója alkalmából Giricz Ágnes Gyoma sporttörténete című dolgozatát osztottuk meg látogatóinkkal. |
Most egy újabb rovatot alakítottunk ki: az Endrőd történetéhez kapcsolódó anyagok közé kerültek föl új anyagok: Magánélet címmel. Itt mutatjuk be azokat a fotó és egyéb dokumentumokat, amelyek a magánéleti szokásokat mutatják be, amelyek a magánélethez kötődnek.
Születés-halál a két végpont, közte sorsok, életek egy-egy pillanata fotókon, vagy egyéb iratokon. A folyamatosan bővülő, gyarapodó adatbázisban most az Esküvő, Keresztelés, Temetés, Családi képek rovatokat alakítottuk ki, ide töltöttünk fel dokumentumokat.
Szívesen fogadjuk hozzászólásaikat, véleményüket. Örömmel vennénk, ha a hiányzó adatokról felvilágosítással szolgálnának! Ha valaki úgy érzi, gyűjteményét, annak egy részét - fotó, kézirat, hivatalos irat, egyéb, a közösség számára érdekes dokumentum- átengedné a közjavára, megtisztelne bennünket. Várjuk az érdeklődőket és a leendő adományozókat!
Magánélet
- Esküvő
|
„Endrődön őszkor esküdtek a legtöbben, meg farsangkor. Akkor ért rá a parasztember. Előtte, vagy utána a kinti munkáknak. Farsangkor, mer ideje vót a mulatságnak, őszkor meg ott vót az újbor. November végin mán nem nagyon vótak lakadalmak- sár vót. Böjtbe nem lehetett lakadalom. Télbe se, mer akkor mán hideg vót. Esküvő hetfün vót, vagy kedden, vagy szerdán. Délután két órakor. Szombaton meg vasárnap nem lehetett, mer akkor az emberisígnek menni kellett a templomba. Pinteken böjt vót. De csütörtökön se lehetett lakadalmazni, mer a maradék szombatra tönkre ment volna." /Forrás: Az endrődi asszonyok élete a századfordulótól, 41p.(Endrődi Füzetek ; 2.)/ Bővebben |
-Keresztelés
 |
„A gyereket mingyá megkeresztelték, kivált [főleg] ha időtlen vót. Mer még meg nem keresztelték, egísz écaka égni kellett a lámpának, mer pogány vót a házná. Ilyenkor a bába keresztelte meg a gyereket. Minden házná vót szentelt víz, vízkeresztkor vittünk üveget a templomba, oszt hoztunk-, meg szentelt gyertya is. ... Minden reggel kereszteltek a templomba mise után. A bába, meg a keresztanya vitte a gyereket a templomba; a bába szolgálta ki a papot, a keresztanya meg tartotta keresztvíz alá a gyereket. A pap imádkozott, vót, hogy sót tettek a gyerek szájába, meg lelocsolta szentelt vízzel a fejit. A keresztanya vitt egy szép keresztelőpaplant az első gyereknek, akkor oszt sorozatosan abba keresztelték mindet. Ennek a paplannak nagyon szép hímzettnek kell lenni." /Forrás: Az endrődi asszonyok élete a századfordulótól, 65 p.(Endrődi Füzetek ; 2.)/ Bővebben |
- Temetés
|
|
(Felhívjuk figyelmüket, hogy a tartalomban ravatalon fekvő halottak láthatók!) „Mentek koporsót venni. Régen úgy vót, hogy mikor meghalt valaki, akkor náddal megmérték a halotta, hogy milyen hosszú, és akkor fogták a nádat, oszt mentek a koporsósho. Arrú tudták me, hogy meghalt valaki: - Viszi a nádat. ... Házná vót a halott kiterítve, háztú temettek, nem vót még akkor ravatalozó. A nagyház [utcai szoba] közepire, a nagygerenda alá. Koporsóstú hozták a ravatalt, azon. ... A mi házunknál annyi halottat kiterítettek, hogy az borzasztó. Mer édesapámnak, ha ösmerőse vót – oszt ezelőtt mindenki sógor vót -, akkor gyüttek: - András bácsi, hazahozhatnánk ide [a tanyai házból a faluba] a halottat? – Hogyne hozhatjátok. Nem vót még akkor ravatalozó a faluban, hova vitték vóna... Ha jobb vót az idő, akkor nem hozták be a tanyábú se a halottat, ott terítették ki a tanyába. Ott vót két nap, két éccaka, elgyütt virrasztani az egísz tanyavilág." /Forrás: Népszokások Endrődön, 60-61 p.(Endrődi Füzetek ; 4.)/ Bővebben
|
- Családi fotók
 |
A család a társadalom alapvető egysége, egymással rokonságban lévő emberek csoportja. Emberek közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házasság vagy örökbefogadási kapcsolat van. A családban a személyek közös háztartásban, egy fedél alatt élnek. Osztoznak egy közös kultúrában, de sajátos egyéni vonásokkal rendelkeznek.
|