A húsvéti tojás általában festett tyúktojás vagy színes csokoládé tojás, melyet a keresztény hagyományú kultúrában szokás ajándékozni. A tojásfestés szokása egészen az ókorba nyúlik vissza. Ez a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás eredetéről A hónap ajánlata 2016. március menüben olvashattok többet.

A húsvéti nyulak képei általában házi nyulakat ábrázolnak. Ezek őse az üregi nyúl. Eredetileg csak az Ibériai-félszigeten és Északnyugat-Afrikában volt őshonos de mára szinte egész Európában elterjedt. Ezenkívül betelepítették Amerikába, Ausztráliába és számos szigetre is. A betelepített területeken kártevőnek számít, de eredeti élőhelyén visszaszorulóban van az előhelyek csökkenése miatt, ezért ott mérsékelten védettnek számít.

 
Az üregi nyúl háziasítását igen hamar megkezdték, mert a húsa ízletes, gereznája értékes. A hazai nyúltenyésztés a két világháború között virágzott fel. Ekkor tenyésztették ki a Magyar óriás nevű fajtát. A nemesítési cél az volt, hogy nagy tömegű húst adjon az állat és a gerezna is nagyobb legyen. A Magyar óriás fajta igénytelen, gyors növekedésű, jó takarmányhasznosító és a húsa kiváló minőségű. 7-9 kg súlyúra képes megnőni.

 
Négyféle színváltozatát ismerjük a Magyar óriás fajtának. Leginkább elterjedt a vadas vagy nyúlszürke. Ritkán előfordul fekete és vasderes színben. A fül a külső szélén és a hegyén feketés árnyalatú. A fehér szín önálló színtípus, a fajtatiszta almokban csak fehér színű állatok születhetnek. A szőrzet minden testtájon egyenletes színeződésű.

A Magyar óriás fajtának rossz a nevelő képessége és alacsony a kisnyulak választási súlya. A hús minősége nem felelt meg a korszerű igényeknek. Ezért kisebb testű, jobb hússzerkezetű fajta tenyésztését tűzték ki célul a tenyésztők. Ennek a munkának lett az eredménye a Magyar vadas nyúlfajta. Ez a fajta 5-7 kg súlyúra nő meg. A húsa jó és az anyanyulak gondosan nevelik kicsinyeiket.