|
Leírás:
|
Tóth Krisztina történeteiben hétköznapi emberek tűnnek fel életük egy-egy hétköznapi pillanatában - gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán, a kertben megjelenik egy harlekinkatica, egy dzsúdóedző színházba viszi a tanítványait, két egykori diáktárs összefut a buszmegállóban - és létre jön a varázslat: feltárul az életük egy darabja, a múltjuk, a jövőjük, a lehetőségeik és a lehetetlenségeik. Vicces, nevetséges, szomorú, fájdalmas vagy épp tragikus helyzetek, sorsok. A Kánkán az üvegpadlón történetei Magyarországon játszódnak, mostani kórházban, iskolában, faluban, városban, a jelen politikai és gazdasági viszonyai között, Tóth Krisztina azonban úgy rugaszkodik el a valóságtól, hogy ragaszkodik az igazsághoz: kitágítja ezt a teret és időt, és úgy világít rá apró részletekre, hogy abban felsejlik az egész. |
