Nemzeti Parkjaink
Az elmúlt évszázadokban az ember nagymértékben alakította át és pusztította környezetét. Szükségessé vált, hogy legősibb természeti értékeinket védjük és megőrizzük. Ezt a célt szolgálják a nemzeti parkok. Magyarország területén tíz nemzeti park található, közülük több az Unesco Világörökség része is.
Értékeink megóvása, környezetünk ápolása mindannyiunk érdeke, hisz itt éltek őseink: ez a Szülőföldünk.
Minden logó egy-egy magyarországi nemzeti parkot szimbolizál.
A Körös- Maros Nemzeti Park az Alföldön, a Tiszántúli területen helyezkedik el. Nagy kiterjedésű szikes puszták, erdős puszta-és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn a Körösök vidékén. A terület folyói a Körösök, a Maros és a Tisza.
A park gazdag madárvilággal rendelkezik, különösen a tavaszi és az őszi madárvonulás alkalmával figyelhetők meg. A park egyik fő értéke a Körösök és a Maros ártéri erdei, a holtágak vízi világa.
A túzok, a Körös-Maros Nemzeti Park címerállata a dévaványai pusztákon él. Veszélyeztetett faj, védelme nagy erőfeszítéseket igényel.
Körülbelül akkora, mint egy pulyka, de kitartóan tud repülni, erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Tollazata szürkésbarna piszkosfehér mellrésszel.
A legszebb holtágakat a Körös-ártéren láthatjuk, melyek közül nyolcat tartanak számon az országosan is kiemelt jelentőségű, úgynevezett szentély holtágak között. A szentély típusú holtágak esetében a kialakult ökoszisztéma fenntartása a cél. Ilyen holtág Gyomaendrődön a Danzugi-holtág.
|
|
A nemzeti park területén 3 fokozottan védett és 70 védett növényfaj fordul elő. A löszgyepek növényei közül fokozottan védett a volgamenti hérics, és a bókoló zsálya. Mindkét növényfaj Magyarországon csak itt, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által kezelt védett természeti területeken él. |
bókoló zsálya
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja. A park egész területe fölkerült a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára.
Az egykor ligetes sztyeppe mai képének kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt: folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása, a legeltető állattartás, az erdők kivágása, felégetése.
|
|
A Hortobágyi Nemzeti Park címermadara: a daru. A daru a magyarság egyik megbecsült ősi vadmadara. Magyarország területét az ősi időktől kb. 1900-ig a földön lakó 14 darufaj közül két daru: a szürke daru és a pártás daru lakta. A pártás daru már a múlt században is nagyon ritka volt a Kárpát-medencében. |
A Hortobágy a végeláthatatlan pusztáról ismert. A mai napig fennmaradtak az állattartás ősi hagyományai és azok az ősi háziállatok, amelyek évszázadokon keresztül formálták a tájat. (szürke marha, racka)
A magyar szürke marha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Szépségével, szilajságával, megjelenésével az Alföld jellegzetességeihez tartozik. Ma elsősorban turistalátványosságként tartják.
A hortobágyi racka juh, régi magyar juhfajta, amely a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata volt.
Egyedülálló különlegessége a V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv. Napjainkban főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható, mint turistalátványosság.
A Kiskunsági Nemzeti Park feladata, hogy megőrizze a Duna-Tisza közi táj jellegzetes arculatát, élővilágát, vizeit.
Logójának központi eleme a homokbuckát jelképezi, melynek hullámai az árvalányhaj hullámait idézik. Két formai elem a boróka és a vércse sziluettje egészíti ki a képet.
|
Jellegzetes homokbuckás táj a Kiskunságon.
|
Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok százéves együttélésének emlékeit őrzi. Vizes élőhelyei fokozottan védettek.
|
A Bükki Nemzeti Park az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken található.
A Bükk hegység Magyarország legmagasabb hegysége. Területén több mint 850 barlang található. A nemzeti park nagy részét erdős terület foglalja el. A fennsík rétjein ritka növényfajok élnek, mint a sárga ibolya, ami csak itt virágzik hazánkban.
sárga ibolya
A szártalan bábakalács az őszirózsafélék családjába tartozó faj.
A Bükki Nemzeti Park címernövénye. Hegyi rétek, legelők, kaszálók ritkuló növénye. Alacsony termetű növény, színével szinte beleolvad a környezetébe. A levelek között nyílik a virág: 3-5 centiméter átmérőjű, szalmasárga vagy szürkésfehér virágok kevésbé szembetűnőek. A virágok esős időben bezáródnak, így védik a rothadástól a növényt. Június-augusztusban virágzik.
|
|
A nemzeti park állatvilága nagyon gazdag. A rovaroktól az emlősállatokig, sok állatfaj otthona az erdő.
Ritka fajok költenek itt, mint, a holló, az uhu és a fokozottan védett parlagi sas.
Az emlősök közül a hiúz már több mint tíz éve állandó lakója a bükki erdőknek. Vadmacskának is népesebb állománya él ezen a vidéken. |
A Bükk-fennsíkon legel a híres lipicai ménes.
Az Aggteleki Nemzeti Park egyedülálló barlangjairól és az ott található cseppkőkincsről ismert világszerte.
Az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a híres cseppkőbarlangok védelmére alakult meg.
Területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul.
A park címerállata a szalamandra.
A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder:
az egyik a 25 kilométeres kiterjedésű Baradla barlangrendszer.
Erről bővebben olvashatsz a 2013 –as év szeptemberi Hónap ajánlatában http://hgyvk.hu/index.php/a-honap-ajanlata/szeptember/916-a-honap-ajanlata-2013-szeptember
A másik különlegesség az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.
Szilicei-jégbarlang
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík a Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz. A nemzeti park legértékesebb része a Kis-Balaton, amely a Zala szabályozása révén keletkezett láp- és mocsárvilág, amely Európában is egyedülálló. A parkban számos védett növény és állat él. Nemzetközi viszonylatban főleg madártani vonatkozása jelentős. A vízimadár vonulásban kiemelkedő szerepet tölt be. A park címernövénye a lisztes kankalin.
 cigányréce |
 réti sas |
A lisztes kankalin Magyarországon fokozottan védett, mészkedvelő, jégkorszaki faj.
Rendkívül veszélyeztetett, három termőhelye ismert, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.
A Balaton, országunk legnagyobb tava halakban gazdag. Legismertebbek a ponty, kárász, harcsa, csuka, keszeg amur.
A balatoni halakról olvashatsz még a 2014-es júliusi Hónap ajánlatában. http://hgyvk.hu/index.php/a-honap-ajanlata/julius/926-a-honap-ajanlata-2014-julius
csuka
A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.
Négy jelentősebb részből áll: Fertő-táj, Hanság, Tóköz, Répce menti területek. A Hanság egykor hazánk egyik legnagyobb összefüggő lápterületének számított.
A Fertő-tó a harmadik legnagyobb szikessztyepp tó Közép-Európában. Növényvilága szegényes, madárvilága gazdag.
Címer madara a kócsag.
A nagy kócsag gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője.
Élőhelye sziki és nádas mocsarak, árterek.
Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A mocsarak lecsapolása, és a dísztollaik miatt történő vadászat miatt számuk jelentősen csökkent. Jellemző, hogy a múlt század elején külön kócsagőrt alkalmaztak, melynek feladata az volt, hogy a töredékére zsugorodott állományt megvédje.
kócsag
A lápvidékek egyik jellemző növénye a tőzegpáfrány. Messze kúszó gyöktörzse révén hatalmas telepeket alkothat. Levelei nagyon vékonyak, törékenyek, a kiszáradást rosszul tűri, ezért tartósan jó vízellátású helyeken található. A vizes élőhelyek drasztikus csökkenésével rendkívül megritkult – annyira, hogy felkerült a védett fajok listájára is. A Hanság jellegzetes páfrányfaja.
tőzegpáfrány
A Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna Sió-torkolata az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység.
A nemzeti park logója igen összetett, mindent összefoglal, ami a parkban lényeges.
A zöld kör a növényzet színe. A kék színről az ég és a víz jut eszünkbe, formájuk a repülő madarakat szimbolizálják, és elénk idézik a madarak röptét a fák és rétek vagy a folyók felett, ahol táplálékukat keresik.
A Mecsek hegység a nemzeti park jelentős részét képviseli. Növényvilágát jellegzetessé teszi az a 20–30 olyan növényfaj, amely a Kárpát-medencében máshol nem él. A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj él. A nevezetes bennszülött növények közül fokozottan védett, kiemelt természeti érték a bánáti bazsarózsa.
Bánáti bazsarózsa
Van a Mecseknek egy madara, amely az országban csak itt fordul elő.
A Mecseknádasd körüli szőlők és gyümölcsösök biztosítanak élőhelyet e madárnak, a kerti sármánynak.
kerti sármány
A Duna–Ipoly Nemzeti Park úgy jött létre, hogy
a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolták az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit.
A park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.
Címer állata a havasi cincér.
A havasi cincér Közép-Európában már sok helyen kipusztult. Ritka, védett faj! Élete az idős fákhoz kötött.
Európa egyik legszebb bogara. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és a szárnyfedőkön, valamint az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen
A park állatvilága igen gazdag és változatos. A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke.
A Dunakanyarban ritka csigafajok is élnek,.
A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel.
havasi cincér
A nemzeti park növényzete sokszínű. A Pilis érdekessége a magyarföldi husáng, amely a jégkorszak után egy melegebb időszakban telepedett meg, és máig fennmaradt.
magyarföldi husáng
Az Őrség Vas megye délnyugati szegletében található. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati határ védelmére őrhelyeket telepítettek, melyek körül kisebb települések alakultak ki.
Címer madara a siketfajd. A címerben található még a henye boroszlán növény is.
A siketfajd Eurázsiában a tajgaövben, hegyvidéki fenyvesekben él. Az Őrségi Nemzeti Park címerében is szereplő madár az 1960-as évekig rendszeres, de kisszámú fészkelő volt az Alpokalján, a ’70-es évek óta nem sikerült megfigyelni Magyarországon.
A henye boroszlán Magyarországon is őshonos és védett növényfaj.
Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai a leveles hajtás csúcsán dús csomóban nyílnak.
A termése mérgező.
Napos, illetve félárnyékos sziklakertekbe ültethető.
|
|
Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű, bükkösök, erdei fenyvesek a jellemzőek.
Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában.
|
Európai bölény